A főnix is meghal, ha meg kíván halni,

S végtelen életét fel akarja adni.

Mégis szárnya tüze most fényesen ragyog,

S ír egy szerelmes verset Valentin-napon.

Félholt főnix feküdt lenn a sáros földön,

E világ már neki nem volt más, csak börtön…

Fénysugár sütött rá, s a sugárban benn – te.

Erről, s rólad szól Valentin-napi verse.

Megláttalak téged, s a kín szertefoszlott,

A bánat fojtogató ködje eloszlott.

Eddig ismeretlen boldogságot adtál,

Erről írok verset Szent Valentin napján.

„Szerethető vagy, s szeretlek” – mondtad nekem,

Megöleltél, s csókot adtál egy éjjelen.

Tőled nem csak kéjt, de új életet kaptam,

S írok neked verset, hisz Valentin-nap van.

Hogyha mellettem vagy, varázslatos minden,

E mágiához fogható semmi nincsen:

Szeretlek én téged, szeretlek én nagyon,

S írok neked egy verset Valentin-napon.

A nagymenők talán nevetnének rajtunk,

De nem érdekel, csak az, hogy együtt vagyunk.

Valentin-nap van, de ha eljön a holnap,

Én téged még ugyanúgy szeretni foglak.

2009.