Halkan szóltál, hogy senki ne hallja,

mégis belerezzent lelkem, a morajba.

Értettem fájdalmas kiáltásod,

egyedül voltál, keresve a Világot!

Itt vagyok hát veled éltetőd,

ki hallgat, ha nem én minden felől?

Legyek hát kertednek, gyönyörű magva,

veled ki mára már virágzó almafa!