Hullócsillag

Ősi erdő lágy ölén,

Múzsám kelta tűzzel szívén

Ropta vad táncát csak nekem,

Hogy legyen mit megénekelnem.

Tombolása elszédített,

Lelkem vele keringett.

S a nevetése, óh, bódulat!

Hozta magával a szavakat.

S akkor ott az erdőben

Csend borult ránk hirtelen.

Múzsám megállt, tánca fogyott,

S a szó a torkomra fagyott.

Csillag suhant át az égen,

Csónak siklik így, tengernek vizében.

Fentről jött le, halálába,

Szépsége búcsú kiáltása.

Múzsám mozdul, tánca libben,

Csöndesen, szomorúan, szépen.

Szeme alatt könnycsepp csillog,

Csak mi siratjuk el a csillagot.