A lány WC, a fiúk tiltott helye

A híres-neves lány WC. Sok fiú soha életében nem merészkedik be oda. Be kell valljam, jobb is neki… sokkoló élmény tud lenni egy lány latrina, főképp, ha hisztis csajokkal van tele. Még egy lánynak is borzasztó tapasztalat tud lenni, nem hogy egy fiúnak (akit valószínűleg a WC kefével kergetnének ki)! Viszont ez a hely akkor is kultuszközpont. Ahogy én észrevettem, a lányok sokkal többet dekkolnak a klotyóban, mint a srácok. Felteszem, azért mert a fiúknál büdös van. Legalábbis a mi sulinkban ez így volt. Amúgy (hogy nagyon okosnak tűnjek) közlöm: „Minden út a lány budiba vezet”. Ott írunk leckét, ott pletykálunk, ott készül a puska, ott beszéljük ki egymást, a tanárokat és legfőképp: a hímeket. A klozet a szaftos pletykák tárhelye. Ha valaki kijön onnan, a barátnői tutira letámadják, hogy „na, mit hallottál? Együtt van még a Jancsi meg a Kriszti?” Mert ezt mindig tudni lehetett. Ki? Mikor? Hol? Kivel? Miért? Hogyan? Mi? Merre? Hány méterre? Mindenre volt válasz, csak egy jó hallókészülék kellett. Sajnálattal kell észrevennem, hogy napjaink fiúi egyre többször merészkednek be eme szent helyre. Na de mégis hogy képzelik ezt? Pofátlanság… Bejönni arra a kultuszhelyre, ahol annyi lány sírta ki magát, ahol annyiszor röhögtük ki őket, ahol annyiszor pisiltük majdnem össze magunkat, ahol sosincs WC-papír… Belegondolni is felháborító, nemhogy még látni! Lényeg a lényeg: a lány WC főszerepben van minden nő életében, a pasik pedig áldhatják az eget, hogy ez a csodás hely létezik, ha hiszik, ha nem! (gondolok itt a „mindjárt jövök szívem, rendbe szedem magam” típusú női felszólalásokra…)