Marlen már 5 órakor felkelt. Meg is lepődött amikor a lépcsőn lekászálódva már ébren találta a szüleit. Édesapja dalolva szendvicseket készített még édesanyja aggódva ellenőrizte a csomagjait és egy listát böngészett.

Marlen már 5 órakor felkelt. Meg is lepődött amikor a lépcsőn lekászálódva már ébren találta a szüleit. Édesapja dalolva szendvicseket készített még édesanyja aggódva ellenőrizte a csomagjait és egy listát böngészett.

Jó reggelt! Már fel is ébredtél?

Nem tudtam aludni. – bement a fürdőszobába és felöltözött. Már a fogmosásnál tartott amikor az édesanyja rohant be.

A szúnyogriasztót nem láttad?

A táskám bal zsebébe tettem a kötszerek és gyógyszerek mellé.

Huh. – lélegzett fel Mary.

Anya! Jobban aggódsz mint én.

De hát ez az első táborozásod!

Már 15 vagyok. Tudok magamra vigyázni. Hidd el jól el leszek ott. És nektek is jó lesz kettesben eltöltenetek a 20. házassági évfordulótokat. – az ő noszogatására szerveztek maguknak a szülők egy két hetes nyaralást. Ő azonban másfél hónapon keresztül fog abban a táborban lenni.

Fél hétkor már édesapja mellett ült az autóban. A táborba vezető út több, mint 3 órás volt. Marlen útközben el is aludt. Félhosszú barna haját az arcába fújta a szél alvás közben. Már csak azt vette észre, hogy édesapja noszogatja. Az első amit megpillantott az egy “Köszöntjük Táborunkban” tábla volt a fák között. Gyorsan kipattant a kocsiból. Kezébe vett két nehéz csomagot. Sajnos emiatt nem látott rendesen ezért nem vette észre az előtte fekvő farönköt és átesett rajta. Pechjére valaki meg pont az ő lábán esett keresztül. Már ahogy a hangokból és a tompa puffanásból kivette. Lassan feltápászkodott. Egy fekete hajú lány feküdt mellette. A szemöldökében és az orrában is piercinget viselt.

Segíts fel hülye barom! – kiáltott rá Marlenre aki meglepődöttségében szó nélkül segített. Hirtelen megjelent két a fekete hajú lányhoz hasonló lány és elállták Marlen útját.

Mit képzelsz te magadról? – szólt fenyegető hangon az egyik. Válaszolni már nem tudott, mivel a vörös hajú testékszeres lány a mellettük lévő pocsolyába lökte. Szegény Marlen teljesen saras lett. A csajok nevetve mentek arrébb.

Hát veled mi történt? – kérdezte az édesapja, amikor meglátta a tetőtől talpig saras lányát. Marlennek már majdnem a nyelve hegyén volt, hogy elmondja mit tettek vele és menjenek haza. “Gondolj a szüleid nyaralására” Ezért inkább csak annyit mondott: Csak elestem, nincs semmi baj. – Hát akkor jó szórakozást! Szeretlek kicsim. – édesapja beszállt az autóba majd elhajtott. Marlen még sokáig állt ott a semmibe nézve.

Aztán erőt vett magán és besétált a nagy ósdi vaskapun. Ott már egy mosolygós fiatal nő várta.

Hát veled mi történt? – kérdezte aggódva miután végigmérte a lányt.

Elestem.

Eric! – kiáltott a nő, mire egy magas 16 év körüli fekete hajú srác jött oda. Marlennek rögtön feltűntek a srác csillogó kék szemei. A lélegzete is elállt. Pontosan az ilyen srácok voltak az ideáljai. – Ez a szegény lány elesett. Kérlek mutasd meg neki, merre vannak a női zuhanyzók. – a fiú a sáros lányt látva elmosolyodott. Marlen szégyenkezve hajtotta le a fejét.

Egy ideig némán sétáltak egymás mellett. Egyik sem nézett egymásra. Marlen zavarában, a fiú pedig azért, mert nem látott egyebet egy 165 cm-es sárgombócnál.

Az én nevemet már tudod. De még nem árultad el a tiéd.

Marlen.

Érdekes neved van. Nem sok Marlen nevű lányt ismerek. Ja itt vannak a női zuhanyzók. – mutatott egy faházra – Nekem most dolgom van. Szia!

Szia!

Gyorsan bevonszolta a csomagjait a faházba. Elővette a fürdéshez szükséges dolgait és a törölközőjét, majd beállt a zuhany alá. Mire végzett a fürdéssel már senkit nem talált az udvaron. Kétségbeesetten rohangált a nehéz csomagjaival az udvaron. Futás közben véletlenül Ericbe ütközött.

Szia! – köszönt barátságosan a fiú – Téged kerestelek.

Igen? – igyekezett nem elpirulni.

Lilyan mondta, hogy keressek neked egy szabad ágyat. Gyere! – felemelte a lány csomagjait – Ezeket majd viszem én.

Köszönöm! – hebegte halkan.

Alig merte elhinni, hogy ez a félisten hozzá szólt. Általában, ha tetszett neki valaki, azt mindig Corinna érdekelte. És általában Corinnát is érdekelték ezek a fiúk. De ő nagyon szerette a legjobb barátnőjét – talán túlságosan is - és nem foglalkozott ilyen dolgokkal. De most nincs itt Corinna, hogy bedobja magát.

Nézd az utolsó faházban van még egy szabad ágy. – szólt hátra Eric. – Gyere be! – Marlen mit sem sejtve lépett be a házba.

Szia! – a pocsolyás fekete lány és a barátnői fogadták őt gonosz mosollyal.

Sziasztok. – próbálta leplezni a rémültségét. Két hónap ezekkel. Túl kell élnie minden áron.

Nekem meg kell etetnem még az állatokat. Szia Patricia! – a fekete hajú lány intett – Sziasztok lányok! Szia Marlen! – kedvesen mosolygott a lányra majd kiment a faházból.